Selényi Etelka Lujza 1925. szeptember 12-én született Budapesten. Édesapja Dr. Selényi János községi jegyző, édesanyja Szuchovszky Etelka Lujza. 1935-1939 között a Ráckevei Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskolába járt. Hogy miért pont Ráckevére, arra az ad magyarázatot, hogy édesapja abban az időben ott volt jegyző. A korabeli törvényi szabályozás szerint a 6. életévét betöltött személyekre tankötelezettség vonatkozott, ezért szinte biztos, hogy előtte is járt valahová elemi iskolába négy évet, de erről egyelőre nem találtam adatokat. A ráckevei iskola négy éve alatt végig színjeles tanuló volt és tanulmányi átlagára tekintettel végig tandíjmentességet élvezett. Emellett pedig aktívan részt vett az iskola közösségi életében és számos esetben díjakat, jutalmakat kapott.
I. osztályban a következő kategóriákban:
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és kiváló előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Érem-, könyv-, vagy oklevél-jutalmazásban részesültek testgyakorlásból:…”
„Pénzbeli jutalmat vagy dicséretet kaptak rajz- és kézimunkából tanúsított előmenetelükért:…”
II. osztályban
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és kiváló előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Érem-, könyv, jelvény, vagy oklevél-jutalmazásban részesültek testgyakorlásból:…”
III. osztályban
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és kiváló előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Pénzbeli jutalmat vagy dicséretet kaptak rajz- és kézimunkából tanúsított előmenetelükért:…”
Valamint itt már Vörösmarty önképzőkör pénztárosa.
IV. osztályban
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és példás előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Érem- vagy jelvényjutalmazásban részesültek testgyakorlásból:…”
„Dicséretet kaptak rajz- és kézimunkából tanúsított előmenetelükért:…”
„Önképzőköri jutalomban részesültek:…”
Valamint a Vörösmarty önképzőkör titkára és az 1939. május 6-án tartott „A madarak és fák napja” című ünnepély keretében, Selényi Etelka elszavalta Babay József „Mese két könnyről“ című költeményét
A ráckevei iskola elvégzése után 1939-1943 között a Budapesti Evangélikus Leánygimnázium tanulója lett, ahol továbbra is aktívan kivette a részét a közösségi életből.
V. osztályban
A Szép Magyarsággal Beszélők Egyesületének tagja valamint egy rendezvényen Finn népdalokat adott elő. Ebben a tanévben „féltandíjmentességet” élvezett.
VI. osztályban
Az iskola egyik egyesületének, az Ifjúsági Gyámintézet aktív tagja. Ebben az évben szintén „féltandíjmentes”.
VII. osztályban
Ifjúsági Diákszövetség (korábban Ifjúsági Gyámintézet) és a Reményik Sándor-Önképzőkör irodalmi szakosztályának aktív tagja, ami utóbbi második díszülésén Reményik Sándor verseit mutatta be többedmagával. Ebben az évben „tandíjmentes”.
VIII. osztályban
Kiváló tanulóként könyvjutalomban részesült, valamint a Reményik Sándor-Önképzőkör. irodalmi szakosztályának szavalóversenyén harmadik helyezést ért el. Ebben az évben „féltandíjmentes”.
1943. augusztus 18-án, egyházi szertartás keretében házasságot kötött Kapi-Králik Jenő orgonaművésszel és tanárral a kelenföldi evangélikus templomban. Polgári esküvőjük 1943. augusztus 28-án köttetett szintén Kelenföldön. 1944 november 3-án pedig megszületett közös kislányuk, Kapi Etelka Julianna.
Az 1940-es években már biztosan aktív tagja a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezetnek. 1942-ben is felbukkan már a neve, mikor is az épülő mátyásföldi templom javára tartott rendezvényen szavalatot adott elő, de egy visszaemlékezésből az is tudható, hogy a 40-es évek közepén, akkor már férjével és a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet énekkarával különböző vidéki gyülekezeteknél szolgáltak, ahol Selényi Etelka szavalt. 1947 és 1951 között a Színművészeti Főiskola hallgatója, ahol olyan, később méltán híressé vált nevekkel járt egy osztályba, mint Sinkovits Imre, Márkus László, Körmendi János vagy Felföldy László. Ezen évei alatt, már egyaránt játszik színházban, hallható a rádióban, felbukkan filmekben és szinkronizál is. Szintén ezen időszakra esik, hogy 1949-ben férjével Kapi-Králik Jenővel különválnak. A színművészeti elvégzése után 1951. augusztus 1-én szerződteti a Magyar Néphadsereg Színháza. Második férje Bózsa György volt, akivel 1954. április 3-án kötöttek házasságot, ám ez a házasság már az első hónapokban megromlott, Bózsa György pedig egy év múlva el is költözött. A dolgaik a későbbiekben sem rendeződtek, végül a Fővárosi Bíróság 1956. május 29-én kimondta válásukat, ami ítélet 1956. június 4-én jogerőre emelkedett. Szintén ebben az időszakban történt, hogy bár sikeres és elismert művésze lett színházának, ám az 1955/1956-os évad végi létszámcsökkentés okán többedmagával együtt mégis elbocsátják. Elbocsátásának okára, talán ez az újságcikk ad némi magyarázatot, de személyes véleményem, hogy kissé furcsa ez a magyarázat. Bár érdeklődik iránta a Déryné Színház, végül a Nemzeti Színház szerződteti 1956. augusztus 1-én, ám csak mint segédszínészt. Vannak arra utaló jelek, hogy a 60-as években már rendes színészi státuszban lehetett a Nemzetinél, de az átminősítésének konkrét írásos dokumentumára vagy az arra való utalásra még nem bukkantam rá. De átminősítés ide vagy oda, tény hogy a Nemzeti Színházas évei alatt, a korábbi szerepeihez képest javarészt csak kis szerepeket kapott.
Az 50-es évek második felétől, különböző újságokban és folyóiratokban elkezdenek megjelenni a versei is, amelyekből 1963. márciusában megrendezésre került első szerzői estje.
A magyar híradásokban, A két Bolyai, 1964. március 23-ai előadása kapcsán bukkan fel utoljára a neve, aminek az az oka, hogy egy 1964. január 17-én, más források szerint 1964. áprilisában megkapott és egy évre szóló turista útlevéllel, 1964. április 20-án elhagyta az országot és Londonba távozott. Hivatalosan pihenési és tanulási célzattal, de valójában disszidált. A Nemzeti Színház önkényes kilépőként kezelte és 1964 júniusában kiküldte a munkakönyvét budai lakására. Az Angliában töltött éveiről szűkösek a források, de jó pár dolog mégis tudható. Az egyik fellelhető információ, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött három levelének egyikéből tudható, melyeket Nagy Pál íróval váltott, aki egyik alapítója és szerkesztője volt a Magyar Műhely című irodalmi folyóiratnak. Selényi Etelka mindhármat Londonból küldte és az 1965. február 24-ei keltezésűben más egyebek mellett azt is megemlíti, hogy tíz hónapja dolgozik. Ebből kiszámolható, hogy az angliai munkába állása nagyjából 1964. áprilisára esik, tehát kiérkezése után szinte azonnal dolgozni kezdett. Ehhez a korszakhoz kapcsolódik az úgynevezett „Gera Zoltán ügy” is. 1964-ben, mikor Várkonyi Zoltán Angliába látogatott, Gera Zoltán összesen 28 darab levelet küldött szét különböző angliai színházaknak, színházi lapoknak, ügynökségeknek valamint kulturális szerveknek, amely levelekben figyelmeztet, hogy vigyázzanak Várkonyival, kommunista kémnek, vörös féregnek nevezte őt. Ezeket a leveleket még a célba érkezésük előtt lefoglalta a magyar rendőrség és eljárás alá vonták Gera Zoltánt. Ám ezen 28 levélen kívül, lefoglaltak még további kettőt, amik címzettje Selényi Etelka volt. Ezek közül az egyikben többek között Várkonyi utazásáról esik szó, de a másik egy ajánlás volt Selényi Etelka részére egy londoni színházi szakemberhez. Hogy ez az ajánlás végül más úton-módon eljutott-e hozzá vagy egy örökre elveszett lehetőséggé vált, amiről talán soha nem is szerzett tudomást, egyelőre nem ismert. Közben a magyar állambiztonság „feldolgozás” alá vonta, mivel információik szerint Selényi Etelka kapcsolatban állt a budapesti angol nagykövetséggel, mivel itthon maradt lányát is ki szerette volna juttatni Angliába. Ez nem sikerült neki. A The London Gazette (A Londoni Közlöny) 1971. január 19-i kiadásából, a honosítással kapcsolatos közleményekből pedig az derül ki, hogy 1970. november 30-án megkapta a Brit állampolgárságot.
Hazatérésének napra pontos dátumáról, okairól és körülményeiről részinformációim és ezekből levont következtetéseim vannak csupán, ezért ezeket nem is teszem közzé. Ám erősen valószínű, hogy 1972 vége táján érkezhetett haza, ugyanis 1973-ban vette operatív nyilvántartásba a BRFK III/II-B. alosztálya, mint „visszatért disszidenst”. Továbbá két levél is az 1972-es évet látszik alátámasztani. Az egyik 1973. január 3-án íródott, és amelyben Selényi Etelka (budapesti lakcímet megadva) kérelmez a Fővárosi Bíróságtól egy hiteles törvényszéki másolatot az 1956-ban kimondott válásáról. A második levél pedig egy 1973. július 19-én keletkezett belügyminisztériumi értesítő névváltoztatási okiratról, amiben engedélyezik, hogy második férje után viselt neve (Bózsa Györgyné) helyett hivatalosan is ismét a lánykori nevét használja, tehát a Selényi Etelka Lujzát. Az említett operatív nyilvántartásból 1976 januárjában kérvényezték törlését, arra való hivatkozással, hogy elhunyt.
Mert Selényi Etelka 1974. szeptember 8-án Zuglóban, ahogy mondani szokták, tragikus hirtelenséggel, sajnos valóban elhunyt. Évekkel később és egymástól teljesen függetlenül készült interjúkban erről Sinkovits Imre és Márkus László is ugyanazt nyilatkozta. A gyászjelentéséből és a halotti anyakönyvi bejegyzéséből még az derül ki, hogy halálakor a „foglalkozása” sorban nem a színész szó lett feltüntetve, hanem az adminisztrátor, illetve, hogy az evangélikus egyház szertartása szerint, 1974. szeptember 26-án helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. Sírjának pontos helye 27-2-es parcella IV. szakasz, 1. sor, 80-as számú urnasírhelye, ahol együtt nyugszik szüleivel, húgával és annak férjével. Károlyi Béláétól és Farkas Gyuláétól eltérően, Selényi Etelka sírját gondozott állapotban találtam meg, tehát szerencsére még van valaki, aki ápolja az ő és családja emlékét.
Aki, ha virtuálisan is, de gyújtana egy gyertyát Selényi Etelka emlékére, az a gyertyaláng oldalán megteheti.
Versei
Selényi Etelkának mostanra 35 versét sikerült összegyűjtenem, + 1 darab versfordítását, + 1 verset, amit a lánya írt és további egy versének csak a címét. Ám biztosra vehető, hogy írói munkássága ennél jelentősen több verset tartalmazott.
Bizonyos esetekben nem volt egyértelmű, hogy egyes szavak írásmódjánál a költői kifejezésmód, esetleg a korabeli helyesírás szabályai vagy pusztán a szerkesztői elgépelés érvényesült. Ezért minden verset úgy teszek közzé, amilyen módon és amilyen tördeléssel megjelentek az egyes folyóiratokban/újságokban. Továbbá, mivel néhány esettől eltekintve nem ismert az egyes versek keletkezési ideje és helye, ezért a megjelenésük sorrendjében állítottam őket sorrendbe. A versek innen letölthetőek.
Színház
(a kékkel kiemelt címekre kattintva, az adott felvétel meghallgatható/megtekinthető)
Belvárosi Színház
* Fehér Klára: Idézés bűnügyben – Ménesi Mária
(Ősbemutató: Belvárosi Színház – 1949.04.01.)
Vidám Színház
* Alekszandr Boriszovics Raszkin: Filmcsillag – Maszk-mesternő
(Bemutató: Vidám Színház – 1949.09.15.)
Színház és Filmművészeti Főiskola vizsgaelőadásai
1950
* Ismeretlen szerző komédiája 1765-ből: Kocsonya Mihály házassága – Szomszédasszony
* Alekszandr Kornyejcsuk: Platon Krecsit – Mária Tárászovna
1951
* Mándi Éva: Hétköznapok hősei –
* Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert – Ljubov Andrejevna (Ljuba)
A Magyar Néphadsereg Színháza
* Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac – Liza, Ragueneau felesége (szerepkettőzés Jancsó Adriennel)
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1952.12.18.)
* George Bernard Shaw: Pygmalion – egy nő
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1953.03.06.)
* Alekszej Szimukov: Hurrá lányok – brigádtag
(A Magyar Néphadsereg Színháza vidéki előadása, 1953-ban)
* Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Szellemesek – Mária Konsztantyinova (szerepkettőzés Spányik Évával)
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1953.11.12.)
* Friedrich Schiller: Tell Vilmos – Bertha (szerepkettőzés Ruttkai Évával)
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1954.03.12.)
* Kárpáthy Gyula: Zrínyi – Zrínyi Ilona, a bán unokahúga (szerepkettőzés Ruttkai Évával)
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1954.11.25.)
* Heltai Jenő: A néma levente – Beatrix, Mátyás király felesége
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, Déryné Színpad – 1955.01.14.)
* Gyárfás Miklós: Koratavasz – Zsuzsa, Bajza egyik lánya
(Ősbemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1955.04.15.)
* Moliére: Férjek iskolája – Léonore
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1955.12.13.)
* Moliére: Kénytelen házasság – első cigányasszony
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1955.12.13.)
* Forgás István: Vándormadarak – Irén, munkáslány
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1956.02.10.)
Nemzeti Színház
* Henrik Ibsen: Peer Gynt – 1. esztenás lány, 3. esztenás lány
(Bemutató: Nemzeti Színház – 1958.02.21.)
* Darvas József: Kormos ég – Titkárnő
(Ősbemutató: Nemzeti Színház– 1959.03.29.)
* Arthur Miller: Az ügynök halála – Jenny
(Bemutató: Nemzeti Színház – 1959.11.21.)
Egy 1960-ban, a Népszavában megjelent hír szerint, egy alkalommal átvette a megbetegedett Máthé Erzsi szerepét, aki „A nő” szerepét játszotta a darabban.
* Darvas József: Hajnali tűz – egy fiatalasszony
(Ősbemutató: Nemzeti Színház – 1961.02.10.)
* Németh László: A két Bólyai – Barcsai grófnő
(Bemutató: Nemzeti Színház, Katona József Színház – 1961.04.20.)
* Németh László: Az utazás – ápolónő
(Ősbemutató: Nemzeti Színház, Katona József Színház – 1962.05.11.)
* Gyöngyössy Imre: Csillagok órája – 4. asszony
(Ősbemutató: Nemzeti Színház, Katona József Színház – 1963.02.08.)
Filmek
* Kis Katalin házassága (1950) – Tóth Ibolya, szövőgyári munkás
* Csillagosok (1950) –
(a film forgatása 1950 folyamán kezdődött, de azt 1951-ben leállították, így a film sosem készült el)
* Teljes gőzzel (1951) – Fábri Éva, politikai tiszt
* A biztonságos közlekedésért (1953) – rendőroktató
* Láthatatlan ellenségeink! (1954) – a diftériás kislány anyukája
* Böske (1954) – Bözsi, az egyik lány a vonaton a folttal a homlokán a Vörös Traktor csapatából
(a dialóg listán, mint „Sport lány II.” szerepel)
* Mindennapi érdekünk (1955) – Erzsi
* Játék a szerelemmel (1957) – a kalauz a buszon
* Szegény gazdagok (1958) – Özvegy Lángainé
* Égrenyíló ablak (1959) – egyik mozis néni
* Álmatlan évek (1959) – csepeli ellenálló, a nyilas korszakról szóló részben, az óvóhelyen játszódó jelenetben
* Munka után? (1960) – Pintér Tiborné
* Zápor (1960) – Janika édesanyja, az egyik dolgozó nő a gazdaságban
* Nyáron egyszerű… (1963) – a boldogtalan nő, aki elől meglépnek a srácok a film 47. percében
Szinkron
* 1945 – Döntő fordulat (r. Fridrikh Ermler) – ? (szinkronizálva 1949-ben)
* 1945 – Titkos küldetés (r. Vladimir Legoshin) – ? (szinkronizálva 1949-ben)
* 1956 – A költő (r. Boris Barnet) – Olga, (Izolda Izvitskaya magyar hangja, szinkronizálva 1957-ben)
* 1962 – Gyilkosság Szicíliában (r. Francesco Rosi) – ? (szinkronizálva 1963-ban)
Magyar Rádió
1948
* Francis Beaumont és John Fletcher darabjából írta és fordította dr. Körmöczi László: A fényes borstörő lovagja – a negyedik pár nő tagja
1949
* Csiky Gergely: Cifra nyomorúság – Csoma öt leányának az egyike
* Moliére: Gömböc úr – 1. nő
* Prosper Mérimée: Botrány a nagymisén – 2. járókelő
* Theodore Dreiser regényéből írta és rendezte Török Tamás: Amerikai tragédia – közreműködő
* Magyar múzsa. Költők hangja a századokon át – közreműködő
1950
* Tolnay Lajos: Jön a miniszter – egyik női hang
1952
* Ambróczy Ágoston: Utazás a nagy folyón – közreműködő
1957
* Pjotr Iljics Csajkovszkij: A Hattyúk tava – egyik hattyúlány
1958
* Új hajtás – a műsor első részében Selényi Etelka versei voltak hallhatóak
* Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Kuno kisasszony
1959
* Lengyel József: Prenn Ferenc hányatott élete – közreműködő
* Ancsel Éva és Selényi Etelka versei
* „Vagyunk új Táncsicsok”: Irodalmi műsor – közreműködő
1960
* Radnóti Miklós verseiből. Elmondja: Selényi Etelka és Galamb Zoltán
* Selényi Etelka, Solymos Ida és Tasnádi Varga Éva versei
1961
* Mátrai Betegh Béla: Zeng a világ – Clanga
A Magyar Rádió 1-es stúdiója, Mátrai Betegh Béla, Zeng a világ című rádiójátékának felvételekor. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
* Gombos László: Szadkó – Kéklőhajú
* Arany János balladái – közreműködő
1962
* Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – ápolónő (Selényi Etelka a felvételen 01:27:45 – 01:28:50 között halható)
(Ifjúsági Rádiószínpad)
* „Az igazságért esett el ő!” – közreműködő
* Tóth Eszter és Török Sándor: Csilicsala csodái – Balogh Gyuszi édesanyja
1963
* Shelley költeményei. Elmondja: Keres Emil és Selényi Etelka
* József Attila napjai III. rész: Külvárosi éj – közreműködő
* Carl Orff: Catulli Carmina – egyik lány
* Fiatalok stúdiója – Csont Klára elbeszélése, Rácz Lilla, Selényi Etelka és Tasnádi Varga Éva versei
Egyéb jelenleg ismert szereplései/fellépései
1942
* Ünnepség a Mátyásföldi református templomban, a mátyásföldi evangélikus egyház építendő temploma javára – előadó
1955
* Vlagyimir Dihovicsnij: Nászutazás – Mása néni
* Moliére: Kénytelen házasság – 1. cigányasszony
(A József Attila színház vendégjátékai)
1956.07.02.
* Szabó Lőrinc irodalmi délután a Mélyépítési Tervező Vállalat székházában – előadó
1958.04.11.
* József Attila Irodalmi Társaság szerzői estje – közreműködő
1958.05.07.
* A hansági Állami Gazdaságban adott műsort a Nemzeti Színház KISZ-szervezete
Móricz Zsigmond jelenet – szereplő
Bánk Bán – Kőműves Kelemen balladája
1958.09.20.
* Irodalmi est a MÁVAG művelődési otthonában – szereplő
1958.10.13.
* Csehszlovák nap a Szegedi Kenderfonógyárban – előadó
1958.10.18.
* „ESTI ROMÁNC” fiatal költők bemutatkozó estje a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban – közreműködő
1958.11.09.
* Irodalmi est a Május 1. ruhagyárban – előadó
1958.11.13.
* Fiatal írók művei az Egyetemi Színpadon – szereplő
1958.12.11.
* Csehszlovák délután a Vásárhelyi Harisnyagyárban – előadó
* Csehszlovák est Kiskundorozsmán a filmszínházban – előadó
1958.12.13.
* Méretni vár… – szereplő
(Egyetemista írok szerzői estje az Egyetemi Színpadon)
1959.02.07.
* A Kortárs folyóirat és a Katona József Társaság irodalmi estje Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében – előadó
1959.10.30.
* Csehszlovák Kulturális Napok Balassagyarmaton – előadó
1959.12.09.
* Irodalmi Est az Újságíróklubban, Arany János legszebb balladái és lírai versei – közreműködő
1960.04.17.
* „Fiatal költőink köszöntik a felszabadulást” című irodalmi matiné az Egyetemi Színpadon – előadó
1960.05.15.
* Névadó ünnepség a Zeneakadémia nagytermében, abból az alkalomból, hogy a Lórántffy Zsuzsanna úti gimnázium felvette Móricz Zsigmond nevét – fellépő
1961
* A debreceni Irodalmi Színpad második előadása – előadó
* A KISZ Budapest, VIII. kerületi bizottsága által szervezett kulturális szemle – zsűritag
* Arany János epikája az Egyetemi Színpadon – előadó
1961.03.23.
* „A Dunától a Donig” című irodalmi est, a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat szállásán – előadó
1961.07.02.
* Emlékünnepély délelőtt 10 órakor a balatonfüredi parkban annak alkalmából, hogy 130 évvel azelőtt, 1831. július 2-án nyitották meg az első dunántúli magyar kőszínházat. Este nyolc órakor a SZOT szanatórium dísztermében a budapesti Nemzeti Színház együttese bemutatta Németh László: A két Bolyai című történelmi drámáját – Barcsai grófnő
1962.01.06.-07.
* Munkás-paraszt találkozó Gyomán – fellépő
1962.03.10.
* Balassa Bálint: Szép Magyar Comoedia – Galathea
(Premier a Fiatal Művészek Klubjában, a Nemzeti Színház KISZ-szervezetének előadása)
1962.03.27.
* Garcia Lorca est a Magyar Sajtó Házában – előadó
1962.04.30.
* Ünnepi est május elseje tiszteletére a Közlekedési Klubban – közreműködő
1962.05.12.
* Balassa Bálint: Szép Magyar Comoedia – Galathea
(Egyetemi Színpad, a Nemzeti Színház KISZ-szervezetének előadása)
1962.09.07.
* A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának és a vasutas szakszervezet budapesti bizottságának ajándékműsora – előadó
1963.03.26.
* Selényi Etelka első szerzői estje a Hazafias népfront Budapest I. kerületi bizottságának klubjában – előadó
1963.06.01.
* Tiszta szóval! – közreműködő
(az Irodalmi Színpad élő folyóiratának harmadik száma)
1963.11.10.
* Selényi Etelka szerzői matinéja a II. kerületi tanács Ságvári Endre Művelődési Otthonában
1964.01.10.
* „A költő kezébe veszi lantját” címmel rendezett irodalmi est, Budapesten a VII. kerületi Tanács művelődési otthonában – szereplő