Páncélvonat

Selényi Etelka

Selényi Etelka Lujza 1925. szeptember 12-én született Budapesten. Édesapja Dr. Selényi János községi jegyző, édesanyja Szuchovszky Etelka Lujza. 1935-1939 között a Ráckevei Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskolába járt. Hogy miért pont Ráckevére, arra az ad magyarázatot, hogy édesapja abban az időben ott volt jegyző. A korabeli törvényi szabályozás szerint a 6. életévét betöltött személyekre tankötelezettség vonatkozott, ezért szinte biztos, hogy előtte is járt valahová elemi iskolába négy évet, de erről egyelőre nem találtam adatokat. A ráckevei iskola négy éve alatt végig színjeles tanuló volt és tanulmányi átlagára tekintettel végig tandíjmentességet élvezett. Emellett pedig aktívan részt vett az iskola közösségi életében és számos esetben díjakat, jutalmakat kapott.

I. osztályban a következő kategóriákban:
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és kiváló előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Érem-, könyv-, vagy oklevél-jutalmazásban részesültek testgyakorlásból:…”
„Pénzbeli jutalmat vagy dicséretet kaptak rajz- és kézimunkából tanúsított előmenetelükért:…”

II. osztályban
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és kiváló előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Érem-, könyv, jelvény, vagy oklevél-jutalmazásban részesültek testgyakorlásból:…”

III. osztályban
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és kiváló előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Pénzbeli jutalmat vagy dicséretet kaptak rajz- és kézimunkából tanúsított előmenetelükért:…”
Valamint itt már Vörösmarty önképzőkör pénztárosa.

IV. osztályban
„A begyült adományokból a következő példás magaviseletű és példás előmenetelű tanulók részesültek könyv- és pénzjutalomban:…”
„Érem- vagy jelvényjutalmazásban részesültek testgyakorlásból:…”
„Dicséretet kaptak rajz- és kézimunkából tanúsított előmenetelükért:…”
„Önképzőköri jutalomban részesültek:…”
Valamint a Vörösmarty önképzőkör titkára és az 1939. május 6-án tartott „A madarak és fák napja” című ünnepély keretében, Selényi Etelka elszavalta Babay József „Mese két könnyről“ című költeményét

A ráckevei iskola elvégzése után 1939-1943 között a Budapesti Evangélikus Leánygimnázium tanulója lett, ahol továbbra is aktívan kivette a részét a közösségi életből.

V. osztályban
A Szép Magyarsággal Beszélők Egyesületének tagja valamint egy rendezvényen Finn népdalokat adott elő. Ebben a tanévben „féltandíjmentességet” élvezett.

VI. osztályban
Az iskola egyik egyesületének, az Ifjúsági Gyámintézet aktív tagja. Ebben az évben szintén „féltandíjmentes”.

VII. osztályban
Ifjúsági Diákszövetség (korábban Ifjúsági Gyámintézet) és a Reményik Sándor-Önképzőkör irodalmi szakosztályának aktív tagja, ami utóbbi második díszülésén Reményik Sándor verseit mutatta be többedmagával. Ebben az évben „tandíjmentes”.

VIII. osztályban
Kiváló tanulóként könyvjutalomban részesült, valamint a Reményik Sándor-Önképzőkör. irodalmi szakosztályának szavalóversenyén harmadik helyezést ért el. Ebben az évben „féltandíjmentes”.

1943. augusztus 18-én, egyházi szertartás keretében házasságot kötött Kapi-Králik Jenő orgonaművésszel és tanárral a kelenföldi evangélikus templomban. Polgári esküvőjük 1943. augusztus 28-án köttetett szintén Kelenföldön. 1944 november 3-án pedig megszületett közös kislányuk, Kapi Etelka Julianna.

Az 1940-es években már biztosan aktív tagja a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezetnek. 1942-ben is felbukkan már a neve, mikor is az épülő mátyásföldi templom javára tartott rendezvényen szavalatot adott elő, de egy visszaemlékezésből az is tudható, hogy a 40-es évek közepén, akkor már férjével és a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet énekkarával különböző vidéki gyülekezeteknél szolgáltak, ahol Selényi Etelka szavalt. Az első jelenleg ismert fellépése, ami az eddigiektől már eltér, de még nem a szó szoros értelmében vett színészet, az egy 1945-ös revüműsor, amiben Rátonyi Róberttel adtak elő egy páros jelenetet. 1947 és 1951 között a Színművészeti Főiskola hallgatója, ahol olyan, később méltán híressé vált nevekkel járt egy osztályba, mint Sinkovits Imre, Márkus László, Körmendi János vagy Felföldy László. Ezen évei alatt, már egyaránt játszik színházban, hallható a rádióban és szinkronizál is. Szintén ezen időszakra esik, hogy 1949-ben férjével Kapi-Králik Jánossal különválnak. A színművészeti elvégzése után a színház és a rádió mellett, már filmekben is szerepel és az 50-es évek második felétől, különböző újságokban és folyóiratokban elkezdenek megjelenni a versei is.

1964 év elején megszűnnek a róla szóló híradások, ennek oka, hogy külföldre távozott. Arról, hogy pontosan mikor, miért és hová ment, jelenleg nem rendelkezek semmilyen információval, ahogy arról sem, hogy milyen élete volt külföldön és hogy mikor és miért tért haza. Ezután már csak az tudható, hogy 1974. szeptember 8-án, ahogy mondani szokták, tragikus hirtelenséggel hunyt el, Zuglóban. Évekkel később és egymástól teljesen függetlenül készült interjúkban erről Sinkovics Imre és Márkus László is ugyanazt nyilatkozta. A gyászjelentéséből és a halotti anyakönyvi bejegyzéséből még az derül ki, hogy halálakor a "foglalkozása" sorban nem a színész szó lett feltüntetve, hanem az adminisztrátor, illetve, hogy az evangélikus egyház szertartása szerint, 1974. szeptember 26-án helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. Sírjának pontos helye 27-2-es parcella IV. szakasz, 1. sor, 80-as számú urnasírhelye, ahol együtt nyugszik szüleivel, húgával és annak férjével. Károlyi Béláétól és Farkas Gyuláétól eltérően, Selényi Etelka sírját gondozott állapotban találtam meg, tehát szerencsére még van valaki, aki ápolja az ő és családja emlékét.


Versei

Selényi Etelkának mostanra 33 versét sikerült összegyűjtenem, + 1 darab versfordítását, + 1 verset, amit a lánya írt és további egy versének csak a címét. Ám biztosra vehető, hogy írói munkássága ennél jelentősen több verset tartalmazott.

Bizonyos esetekben nem volt egyértelmű, hogy egyes szavak írásmódjánál a költői kifejezésmód, esetleg a korabeli helyesírás szabályai vagy pusztán a szerkesztői elgépelés érvényesült. Ezért minden verset úgy teszek közzé, amilyen módon és amilyen tördeléssel megjelentek az egyes folyóiratokban/újságokban. Továbbá, mivel néhány esettől eltekintve nem ismert az egyes versek keletkezési ideje és helye, ezért a megjelenésük sorrendjében állítottam őket sorrendbe. A versek innen letölthetőek.


Színház (a kékkel kiemelt címekre kattintva, az adott felvétel meghallgatható/megtekinthető)
Vidám Színház
* Alekszandr Boriszovics Raszkin: Filmcsillag – Maszk-mesternő
(Bemutató: Vidám Színház – 1949.09.15.)

Színház és Filmművészeti Főiskola vizsgaelőadásai
1950
* Ismeretlen szerző komédiája 1765-ből: Kocsonya Mihály házassága – Szomszédasszony

1951
* Mándi Éva: Hétköznapok hősei –  
* Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert – Ljubov Andrejevna (Ljuba)


A Magyar Néphadsereg Színháza
* Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac – Liza, Ragueneau felesége (szerepkettőzés Jancsó Adriennel
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1952.12.18.)

* George Bernard Shaw: Pygmalion – egy nő
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1953.03.06.)

* Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Szellemesek – Mária Konsztantyinova (szerepkettőzés Spányik Évával)
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1953.11.12.)

* Friedrich Schiller: Tell Vilmos – Bertha (szerepkettőzés Ruttkai Évával)
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1954.03.12.)

* Kárpáthy Gyula: Zrínyi - Zrínyi Ilona, a bán unokahúga (szerepkettőzés Ruttkai Évával)
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1954.11.25.)

* Heltai Jenő: A néma levente – Beatrix, Mátyás király felesége
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, Déryné Színpad – 1955.01.14.)

Beatrix szerepében


* Gyárfás Miklós: Koratavasz – Zsuzsa, Bajza egyik lánya
(Ősbemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza – 1955.04.15.)

* Moliére: Férjek iskolája – Leonor
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1955.12.13.)

* Moliére: Kénytelen házasság – első cigányasszony
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1955.12.13.)

* Forgás István: Vándormadarak – Irén, munkáslány
(Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, József Attila Színház – 1956.02.10.)


Nemzeti Színház
* Henrik Ibsen: Peer Gynt – 1. esztenás lány
(Bemutató: Nemzeti Színház – 1958.02.21.)

* Darvas József: Kormos ég – Titkárnő
(Ősbemutató: Nemzeti Színház– 1959.03.29.)

* Arthur Miller: Az ügynök halála – Jenny
(Bemutató: Nemzeti Színház – 1959.11.21.)
Egy 1960-ban, a Népszavában megjelent hír szerint, egy alkalommal átvette a megbetegedett Máthé Erzsi szerepét, aki „A nő” szerepét játszotta a darabban.

* Darvas József: Hajnali tűz – egy fiatalasszony
(Ősbemutató: Nemzeti Színház – 1961.02.10.)

* Németh László: A két Bólyai – Barcsai grófnő
(Bemutató: Nemzeti Színház, Katona József Színház – 1961.04.20.)

* Németh László: Az utazás – ápolónő
(Ősbemutató: Nemzeti Színház, Katona József Színház – 1962.05.11.)

Az ápolónő szerepében


* Gyöngyössy Imre: Csillagok órája – negyedik asszony
(Ősbemutató: Nemzeti Színház, Katona József Színház – 1963.02.08.)


Filmek
* Kis Katalin házassága (1950) – Tóth Ibolya, szövőgyári munkás
* Munka után (1950) –
* Teljes gőzzel (1951) – Fábri Éva, politikai tiszt
* A biztonságos közlekedésért (1953) – rendőroktató
* Láthatatlan ellenségeink! (1954) – a diftériás kislány anyukája
* Böske (1954) – Bözsi, az egyik lány a vonaton a folttal a homlokán a Vörös Traktor csapatából
* Mindennapi érdekünk (1955) –
* Játék a szerelemmel (1957) – a kalauz a buszon
* Szegény gazdagok (1958) – Özvegy Lángainé
* Égrenyíló ablak (1959) – egyik mozis néni
* Álmatlan évek (1959) – csepeli ellenálló, a nyilas korszakról szóló részben, az óvóhelyen játszódó jelenetben
* Zápor (1960) – Janika édesanyja, az egyik dolgozó nő a gazdaságban
* Nyáron egyszerű… (1963) – a boldogtalan nő, aki elől meglépnek a srácok a film 47. percében



Szinkron
* 1945 – Döntő fordulat (r. Fridrikh Ermler) – ? (szinkronizálva 1949-ben)
* 1945 – Titkos küldetés (r. Vladimir Legoshin) – ? (szinkronizálva 1949-ben)
* 1956 – A költő (r. Boris Barnet) – Olga, (Izolda Izvitskaya magyar hangja, szinkronizálva 1957-ben)
* 1962 – Gyilkosság Szicíliában (r. Francesco Rosi) – ? (szinkronizálva 1963-ban)


Magyar Rádió
1949
* Csiky Gergely: Cifra nyomorúság – Csoma öt leányának az egyike
* Prosper Mérimée: Botrány a nagymisén – 2. járókelő
* Theodore Dreiser regényéből írta és rendezte Török Tamás: Amerikai tragédia – (közreműködő)
* Magyar múzsa. Költők hangja a századokon át – (közreműködő)
* Francis Beaumont és John Fletcher darabjából írta és fordította dr. Körmöczi László: A fényes borstörő lovagja – a negyedik pár nő tagja

1950
* Tolnay Lajos: Jön a miniszter – egyik női hang

1952
* Ambróczy Ágoston: Utazás a nagy folyón – (közreműködő)

1957
* Pjotr Iljics Csajkovszkij: A Hattyúk tava – egyik hattyúlány

1958
* Új hajtás – a műsor első részében Selényi Etelka versei voltak hallhatóak
* Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Kund kisasszony

1959
* Lengyel József: Prenn Ferenc hányatott élete – (közreműködő)
* Ancsel Éva és Selényi Etelka versei
* „Vagyunk új Táncsicsok”: Irodalmi műsor – (közreműködő)

1960
* Radnóti Miklós verseiből. Elmondja: Selényi Etelka és Galamb Zoltán
* Selényi Etelka, Solymos Ida és Tasnádi Varga Éva versei

1961
* Mátrai Betegh Béla: Zeng a világ – Clanga

A Magyar Rádió 1-es stúdiója, Mátrai Betegh Béla Zeng a világ című rádiójátékának felvételekor. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán


* Gombos László: Szadkó – Kéklőhajú
* Arany János balladái – (közreműködő)

1962
* Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – ápolónő
(Ifjúsági Rádiószínpad)
* „Az igazságért esett el ő!” – (közreműködő)
* Tóth Eszter és Török Sándor: Csilicsala csodái – Balogh Gyuszi édesanyja

1963
* Shelley költeményei. Elmondja: Keres Emil és Selényi Etelka
* József Attila napjai III. rész: Külvárosi éj – (közreműködő)
* Carl Orff: Catulli Carmina – egyik lány
* Fiatalok stúdiója – Csont Klára elbeszélése, Rácz Lilla, Selényi Etelka és Tasnádi Varga Éva versei


Egyéb jelenleg ismert szereplései/fellépései
1942
* Ünnepség a Mátyásföldi református templomban, mátyásföldi evangélikus egyház építendő temploma javára – előadó

1945
* Revüműsor a Sportcsarnokban: Páros jelenet Rátonyi Róberttel

1956.07.02.
* Szabó Lőrinc irodalmi délután a Mélyépítési Tervező Vállalat székházában – előadó

1958.04.11.
* József Attila Irodalmi Társaság szerzői estje – közreműködő

1958.05.07.
* A hansági Állami Gazdaságban adott műsort a Nemzeti Színház KISZ-szervezete – szereplő

1958.10.13.
* Csehszlovák nap a Szegedi Kenderfonógyárban – előadó

1958.10.18.
* „ESTI ROMÁNC” fiatal költők bemutatkozó estje a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban – közreműködő

1958.11.09.
* Irodalmi est a Május 1. ruhagyárban – előadó

1958.12.11.
* Csehszlovák délután a Vásárhelyi Harisnyagyárban – előadó
* Csehszlovák est Kiskundorozsmán a filmszínházban – előadó

1959.02.07.
* A Kortárs folyóirat és a Katona József Társaság irodalmi estje Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében – előadó

1959.10.30.
* Csehszlovák Kulturális Napok Balassagyarmaton – előadó

1959.12.09.
* Irodalmi Est az Újságíróklubban, Arany János legszebb balladái és lírai versei – közreműködő

1960.04.17.
* Egyetemi Színpad
* „Fiatal költőink köszöntik a felszabadulást” – előadó

1961
* A debreceni Irodalmi Színpad második előadása – előadó
* A KISZ Budapest, VIII. kerületi bizottsága által szervezett kulturális szemle – zsűritag 

1961.03.23.
* „A Dunától a Donig" című irodalmi est, a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat szállásán – előadó

1961.07.02.
* Emlékünnepély délelőtt 10 órakor a balatonfüredi parkban annak alkalmából, hogy 130 évvel azelőtt, 1831. július 2-án nyitották meg az első dunántúli magyar kőszínházat. Este nyolc órakor a SZOT szanatórium dísztermében a budapesti Nemzeti Színház együttese bemutatta Németh László: A két Bolyai című történelmi drámáját - Barcsai grófnő

1962
* Balassa Bálint: Szép Magyar Comoedia – Galathea
(Nemzeti Színház KISZ-szervezetének előadása)

A Szép Magyar Comoedia premierje a Fiatal Művészek Klubjában volt, majd 1962. május 12-én az Egyetemi Színpadon is bemutatásra került a darab.

1962.03.27.
* Garcia Lorca est a Magyar Sajtó Házában – előadó

1962.09.07.
* A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának és a vasutas szakszervezet budapesti bizottságának ajándékműsora – előadó

1963.03.26.
* Selényi Etelka első szerzői estje a Hazafias népfront Budapest I. kerületi bizottságának klubjában – előadó

1963.06.01.
* Tiszta szóval! (az Irodalmi Színpad élő folyóiratának harmadik száma) – közreműködő

1963.11.10.
* Selényi Etelka szerzői matinéja a II. kerületi tanács Ságvári Endre Művelődési Otthonában