Károlyi Bélához hasonlóan Farkas Gyula is egy régen elfeledett színész. Amit levéltárak, irattárak, archívumok és több tucat régi film átnézése után (mivel a filmekben is sokszor úgy kell lesni, hogy hová dugta el a rendező röpke pár másodperc erejéig) a következőket tudom prezentálni róla, betartva azt az alapelvemet, hogy félinformációkat, halvány sejtéseket/következtetéseket és bulvárjellegű információkat nem publikálok:
Farkas Gyula 1905. november 7-én született Budapesten. A kereskedelmi érettségi megszerzése után, 1928-ban elvégezte Rózsahegyi Kálmán színésziskoláját. Ezután 1928-1931 között a Színművészeti Akadémia (ma SZFE) hallgatója. Az akadémiai évei alatt és utána is aktív színész, egyaránt játszik színházban és filmen is. 1935-1945 között viszont eltűnik a híradásokból, vagy legalábbis nem egyértelműen azonosítható a személye. Ebből a tíz éves periódusból, ami biztosan tudható, hogy 1938. május 8-án, Budapesten feleségül vette Váradi Ilonát, illetve hogy a házassági anyakönyvi bejegyzésen Farkas Gyula foglalkozásánál a „színész” szerepel. 1945 után ismét felbukkan a neve különböző színházaknál, mint színész, a Színművészeti Főiskolán, mint vizsgáztató, a Széchenyi gyógyfürdőben, mint kultúrvezető (itt hivatkozott rá Károlyi Béla, mint akitől sokat tanult és akire szeretettel gondol vissza), a Magyar Rádiónál, mint ügyelő, és mint rádiójátékok szereplője és különböző filmekben is fel lehet őt fedezni. 1952 után viszont ismét elapadnak a források róla. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapján ugyan az 1953-as évad folyamán található egy Farkas Gyula a debreceni Csokonai Színháznál, de levéltári kutatásaim nem tették bizonyítottá, hogy az egyébként énekesként szerződtetett személy azonos lenne az itt tárgyalt Farkas Gyulával. Színészi tevékenységét tekintve, 1952 után jelenleg az egyetlen biztos pont, az 1956-ban forgatott, A császár parancsára című film, amiben feltűnik egy kisebb szerepben. Ezután sajnos már csak a halotti anyakönyvi bejegyzését és a gyászjelentését találtam meg. Ezekből kiderül, hogy 1963. március 20-án hunyt el Budapesten. Foglalkozásánál itt már a „tisztviselő” van feltüntetve. Temetése 1963. március 23-án, egy szombati napon, 11:30-kor volt az Új Köztemetőben.
Kis informálódás és némileg több keresgélés után megtaláltam a nyughelyét is, ami a 37. parcella, XI. szakasz, 1. sor, 55-56. dupla sírjánál található, ahol is közös sírban nyugszik anyósával, felesége nővérével és felesége nővérének férjével.
Károlyi Béláéhoz hasonlóan, Farkas Gyula végső nyughelyét is rendkívül elhanyagolt és borostyánnal a felismerhetetlenségig benőtt állapotban találtam meg. 2024. januárjában azonban ezt a sírt is rendbe tettem és azóta is gondozom. Fényképeket és adatokat a Billiongraves nevű oldalra is töltöttem fel a sírról.
Alább pedig következzenek Farkas Gyula eddig beazonosított színházi/filmes/rádiós szereplései. Mindig törekedek a teljességre, de a lista még egészen biztosan hiányos. A kérdőjellel ellátott részek pedig azokat a szerepeit jelölik, ahol kifejezetten erős a gyanú, hogy ő volt ott, de 100%-os biztonsággal mégsem jelenthető ki.
Színház
Nemzeti Színház / Kamaraszínház
1930
* Anton Pavlovics Csehov: Sirály – napszámos
* Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor – Zemlyanika (vizsgaelőadás)
* Alexandre Dumas: A báránykák – szolga
* Diákélet – Ranke
* Molnár Ferenc: Marsall – San Friano báró (vizsgaelőadás)
1931
* Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy – Duval Georges (vizsgadarab)
* Herczeg Ferenc: Éva boszorkány – harmadik kopjás
* William Shakespeare: Julius Caesar – Cinna
* Edouard Pailleron: Ahol unatkoznak – (vizsgadarab)
Szegedi Szabadtéri Játékok (vendégszereplés)
1931
* Voinovich Géza: Magyar passió –
Belvárosi Színház
1932
* Meller Rózsi: Irja hadnagy – paraszt
1933
* Vaszary János: Házassággal kezdődik –
* Székely Mózes: A térkép –
* Gáspár Miklós (Gáspár Margit): Rendkívüli kiadás –
Bethlen téri Színház
1935
* Perez Haméiri: Csodarabbi –
* Anthony Armstrong: Tízperces alibi –
* Bronislav Nusics: A miniszter felesége –
Erzsébetvárosi Színház
1935
* Tuba Károly: Az ispán úr –
Szabad Színház / Magyar Színház
1945
* Ernst Toller: Géprombolók –
* Bertolt Brecht: Koldusopera – kikiáltó
* George Bernard Shaw: Blanco Posnet elárultatása – Kemp, főbíró
* Leonid Solovyov: A csendháborító – Juszuf, kovács
Pesti Színház
1948
* Molnár Ferenc: Liliom – először Linzmann, majd Dr. Reich szerepében
Vígszínház
1948
* Jacques Companéez: Estére jóbarát érkezik – Bonhomme
(a szerep eredetileg Rózsahegyi Kálmáné volt, de egy baleset következményeként át kellett azt adni Farkas Gyulának)
Belvárosi Színház
1949
* Anatolij Vlagyimirovics Szofronov: Moszkvai jellem – I. büro-tag
* Mándi Éva: Hétköznapok hősei – Kertész
1950
* Mágori Erzsébet: Diplomaták – Cavone, hajógyári munkás
Állami Faluszínház
1951
* Urbán Ernő: Gál Anna diadala – Balogh Károly
1952
* Major Ottó: Határszélen – Nemes Tóth András
?Csokonai Színház (Debrecen)?
1953
* ?Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Diplomata?
Filmek
* A bor (1933) –
* Forró mezők (1948) – egyik cseléd
* Díszmagyar (1949) – egyik gróf
* Különös házasság (1950) – Medve doktor halála után, aki a tömegben azt mondja, hogy: „Meg a papokéit!”
* Felszabadult föld (1950) – egyik nagygazda
* Déryné (1951) – Márton, egyik kupec
* Teljes gőzzel (1951) – vasutas
* Becsület és dicsőség (1951) – Eszter időmérőjén a sapkás munkás férfi, aki meglepődik, hogy Eszter 25 másodperc alatt elkészítette a munkadarabot
* Rákóczi hadnagya (1953) – strázsamester, aki a kenyérosztáson Heres István csapatának 68 cipót adat ki
* A császár parancsára (1956) – a tárgyaláson a magyar védelem tagja
Magyar Rádió
1949
* John Wexley: Az acélváros – egyik detektív
* Lestyán Sándor: Két krajcár – Szolgalegény
* Jack London: Fehér kalandorok – Bogra, egyik indián
* Hegedűs Géza: A schönbrunni merénylet – ajtonálló
* Móricz Zsigmond: Százszínselyem keszkenő – Véres
* Révay József: A repülő filozófus – (közreműködő)
* Ambróczy Ágoston és Kovács Dénes: I. Antal – Kavanyecz
* Szobotka Tibor: Jeltelen sirok – 5. hang
* Vajda István: Kulcs a lábtörlő alatt – egyik taxisofőr
1950
* Igor Martych ötletéből írta Szász Péter: A név bajjal jár – II. lakó
* Epstein könyvéből írta Mesterházi Lajos: Így indult el Kína forradalma – (közreműködő)
* Arany János: Fülemile – Bakter
1951
* Gál György: Händel zenés életregénye – I. kikiáltó
* Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – csendőr
Farkas Gyula és Nagy Sándor, a rádió két ügyelője, 1949-ben.