Páncélvonat

Bartha János

Bartha Jánosról már lényegesen több információ lelhető fel az interneten, (igazán átfogó írások nincsenek) ám ezek gyakorlatilag mind külföldi oldalak (később kiderül, hogy miért) és az ezeken található információk vagy hiányosak vagy pedig egyenesen tévesek. Ennek legfőbb oka, hogy valahová, valamikor kikerül egy téves adat, a többi oldal pedig kritika és nyomozás nélkül átveszi. Az egyik ilyen neuralgikus adat például Bartha János születési helye és ideje. Pedig ezek kiderítésére több mérvadó forrás is rendelkezésre áll. Mindjárt az első a magyarorszag.hu nevű kormányzati portál, amin keresztül tájékoztatást lehet kérni elhalálozott személyről. A másik forrás Enyedi Sándor, Rivalda nélkül című könyve, amiben a Bartha Jánosról szóló szócikkhez Kemény Gizi színművésznő szolgáltatta az információkat. Kemény Giziről még szó lesz a későbbiekben. De említhetem akár az Elektronikus Levéltári Portált is.

Bartha János életéről szóló kutatásokhoz elöljáróban még annyit, hogy az én látóterembe csak az utóbbi egy évben került a személye, mint Károlyi Béla kollégája, de Szücs Tibor barátom, már évek óta foglalkozik vele. Javaslom az általa létrehozott adatbázist mindenki figyelmébe.

Bartha János, Csíkszeredán született, 1915. február 6-án. Korai éviről kevés dolog tudható, de ami igen az az, hogy 1933 és 1935 között elvégezte Izsó Miklós színészképző tanfolyamát, majd egy ideig Bukarestben labdarugó volt. A második bécsi döntés, tehát 1940 után különböző erdélyi társulatokban játszott. Ezután 1949-től bukkan fel a neve híradásokban, illetve az arca filmekben. Filmek tekintetében az 1949-es Mágnás Miska és Díszmagyar című filmekről van szó, amik belső jeleneteit egyébként (amikben Bartha is feltűnik kisebb szerepekben), még az 1948-as év folyamán forgatták le. Ezen és más korabeli filmek forgatásairól itt lehet olvasni. Színházi tekintetben az angolparki Revüszínház, Mesevilág című műsorának a plakátján bukkan fel (valószínűleg) a neve, ami műsornak 1949. június 1-én volt a bemutatója. 1945 utáni tevékenységébe további kis bepillantást nyújt egy 1949. júniusában és egy 1950. októberében megjelent cikk, melyek részletei a következőképpen szólnak:

„Az utóbbi hetekben két hivatásos művészegyüttes járta megyénk falvait. Az egyik Szalay Gyula színtársulata, - a másik az MNDSz Központ által összeállított kollektíva a Kultuszkormányzat kulturautóbuszán.”
„Ezzel szemben a kultúrautó szintén hivatásos művészekből álló együttese a meglátogatott 18 község közönségéről a legjobb véleménnyel van. Kis Imre autófelelős, Téglás Dezsőné politikai felelős, Bartha János színész-felelős és Derzsy Sándor báb-felelős…”

„Három új tagot szerződtetett az Ifjúsági Színház Barta János, Kollár Béla és Petrik József személyében, akik részben a SZOT, részben az MNDSZ kultúrautóján működtek szép sikerrel idáig.”

Ezekből a következőket tudhatjuk meg:

1. Bartha nevét időnként helytelenül Bartának írták le (volt, hogy még stáblistán is)
2. az Enyedi Sándor könyvében megjelent 1949-es évszám, mint az Ifjúsági Színházas éveinek a kezdőéve, itt kiigazításra került 1950-re.
3. a SZOT és az MNDSZ kultúrautói 1948-tól járták az országot, tehát ismét az 1948-1949 körüli dátum jelenik meg.
4. A két cikk egymást erősítve kiadja, hogy az MNDSZ kultúrautóbuszán dolgozó Bartha János, véletlenül sem egy névrokon, hanem az ebben az írásban tárgyalt személy.

1948/49-től az 1956-os forradalomig folyamatosan játszott kisebb-nagyobb szerepekben színházban, filmen és rádióban egyaránt. Az 1953/54-as évadra készült társulati névsorból egyébként megtudható, hogy az akkori „társadalmi funkciója” szakszervezeti aktíva volt, az egy évvel korábbi iratokból pedig az, hogy nem volt párttag (1952-ben legalábbis biztos nem). Érdekesség még, hogy 1952-ben egy cikk is említi a nevét, ahol is a művészeti együttesek II. országos versenyén Bartha János tanította be az előadandó darabot a nyomdász ifjaknak.
Az 1954-es választói névjegyzékből pedig kiderül, hogy abban az évben már biztosan házasságban élt Horváth Gizellával, aki szintén erdélyi származású és 1907-ben született a Csíkszeredától nem is oly messze található Parajdon. Hogy mikor, hol és hogyan ismerkedtek meg valamint, hogy voltak-e gyerekeik, jelenleg a múlt ködébe vész. Ami segítséget nyújthatott volna ezen kérdések megválaszolásában, az a Pesti Központi Kerületi Bíróság, 1959. április 6-án hozott határozata, amiben is felbontották a házasságukat. Az ügyirat viszont nem hozzáférhető, mivel azt a bíróság az 1980-as években selejtezte. Horváth Gizella egyébként énekesnő volt és szintén színész, már Erdélyben is és utána Magyarországon is. Többek közt Barthával együtt ő is járta az országot az MNDSZ kultúrautóbuszával. 1979-ben hunyt el a Lendvay utcai, Ódry Árpád Művészotthonban. Hamvai az Új Köztemető U/0/0/17909 számú urnafülkéjében kerültek elhelyezésre, azonban sírhelye már nem látogatható, mivel az 1996-ban újra értékesítésre került és ezután Horváth Gizella hamvai a 262-es parcellában (közös sír) kerültek elhelyezésre.

Bartha János az 1956-os forradalom alatt vagy után nyugatra távozott (a pontos időpont továbbra is a kutatásaink tárgya) és Olaszországban telepedett le. Külföldön töltött évei alatt több mint száz filmben szerepelt és John Bartha néven vált ismert színésszé, (innen az ok, hogy miért csak külföldi oldalak foglalkoznak vele)  ám ezen filmekre (egy kivételével) azok horribilis mennyisége miatt, most nem térek ki részletesen. Az az egy film, amit mégis kiemelnék, az 1966-os A Jó, a Rossz és a Csúf című mozi, amiben Bartha játszotta a sheriffet. Akit részletesebben is érdekel Bartha külföldi filmes munkássága, annak ismét Szücs Tibor barátom adatbázisát ajánlom.

Olaszországban feleségül vette, az akkor már szintén ott élő Paál Erzsi színművésznőt. Házasságkötésük pontos helye és dátuma nem ismert, de nyilván a Horváth Gizellával történt 1959-es válás után keltek csak egybe és ami házasság Paál Erzsi 1973. június 24-én bekövetkezett haláláig tartott.

Paál Erzsi és Bartha János

1975-ben elhagyta Olaszországot majd az Egyesült Államokba települt és ott is dolgozott. Utolsó ismert filmszerepe az 1981-ben bemutatott Cannibal Ferox.

Amit ezután tudni lehet róla, hogy a 80-as évek folyamán hazaköltözött Magyarországra és utolsó éveit, a már korábban említett Kemény Gizi színművésznő mellett élete le. Halálának körülményeiről egykori szomszédjától tudtam meg, hogy nem sokkal előtte Bartha János átesett egy szívműtéten és nem sokkal ezután hunyt el. Hogy a műtét volt sikertelen vagy az egészségi állapota volt-e már olyan, hogy a műtét sem segített, nem derült ki.

Bartha János 1991. március 7-én hunyt el Budapesten, temetése a Farkasréti temetőben volt, 1991. március 26-én. Ám urnáját 2001-ben a temető kiadta és sírhelye megszűnt. Ezután valamikor 2001 és 2006 között az urna átkerült az Új Köztemetőbe a Kraft család (Kemény Gizi valódi családi neve) családi sírjába. A sírhely pontos helye: 74. parcella, 1. szakasz, 1. sor, 40. sírhelye.

Bartha János színházi, filmes és rádiós munkássága: a színház tekintetében a 30-as és 40-es évek feltáratlansága miatt igencsak lenne mivel bővíteni a játszott szerepei körét. Filmszerepei tekintetében én itt most csak a Magyarországon forgatott filmjeit sorolom fel. Ezúton jelezném azoknak, akik Bartha János filmszerepei kapcsán felhorkannának, hogy „ez a lista ugyanaz, mint ami az IMDb-n és az angol Wikipedia-n van, hát miféle kutatás a mások munkájának lemásolása”, hogy azokat az eredetileg igen vérszegény listákat is Szücs Tibor barátom és én bővítjük folyamatosan, akárhányszor rábukkanunk Bartha János egy-egy új filmszerepére. Mivel komplett listák nem léteznek, a stáblistákon pedig többnyire nem szerepel a neve, ezért ez csak úgy megy, hogy folyamatosan nézzük a régi filmeket és konkrétan „vadászuk” Bartha János felbukkanásait.


Színház
* Különös házasság –Jeszenka
(Pesti Színház, 1948)

* ?Mesevilág – (pontos szerepe jelenleg nem ismert)?
(Bemutató: angolparki Revüszínház – 1949.06.01.)


* Borisz Leontyevics Gorbatov: Az apák ifjúsága – Bariba (szerepkettőzés Soós Lajossal)
(Bemutató: Ifjúsági Színház – 1950.10.28.)

* Anatolij Szurov: Sérelem – Kosztjusin (szerepkettőzés Verebes Károllyal)
(Bemutató: Ifjúsági Színház – 1951.02.09.)

* Emil Koralov: Sorsdöntő napok – Sztamenko
(Bemutató: Ifjúsági Színház – 1951.04.13.)

* Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Az acélt megedzik – Egy fehér katona
(Bemutató: Ifjúsági Színház - 1951.12.22.)

* Szinetár György: Egri csillagok – Soós István
(Bemutató: Ifjúsági Színház - 1952.02.23.)

* Szász Péter: Két találkozás – Fred Halloway, néger diák
(Ősbemutató: Ifjúsági Színház - 1952.05.03.)


* Jaroslav Klíma: A szerencse nem pottyan az égből – Lavicska, egyik hengerész
(Bemutató: Ifjúsági Színház - 1952.12.11.)

* Borisz Szergejevics Romasov: Mindenkivel megtörténik – Kuprijanov
(Bemutató: Ifjúsági Színház – 1953.03.12.)

* Füsi József: Az aszódi diák - Donner, kovácsmester
(Ősbemutató: Ifjúsági Színház – 1953.05.30.)

* Vszevolod Ivanov: Páncélvonat – Znobov, partizán (szerepkettőzés Károlyi Bélával)
(Bemutató: Ifjúsági Színház - 1953.10.16.)

* Földes Mihály: A kőszívű ember fiai – Lánghy tiszteletes
(Bemutató: Ifjúsági Színház - 1953.12.10.)

* Hárs László: A titkos örs – Igazgató (szerepkettőzés Pethes Sándrorral)
(Bemutató: Ifjúsági Színház Kamaraszínháza – 1954.04.13.)

* Szabó Pál: Darázsfészek – Öreg Árgyelán (szerepkettőzés Horváth Jenővel)
(Ősbemutató: Ifjúsági Színház – 1954.04.17.)

* Heltai Jenő: Szépek szépe – Szidi ben Juszuf a tarokkói szultán
(Bemutató: Petőfi Színház - 1955.03.12.)

* Konsztantyin Andrejevics Trenyov: Gimnazisták – rendőrfőnök
(Bemutató: Petőfi Színház - 1955.10.21.)

* Babay József: Három szegény szabólegény – Szijjártó Szilárd céhmester, majd az 1956/1957-es évad kezdetétől a Főbíró szerepében, szerepkettőzésben Károlyi Bélával.
(Bemutató: Petőfi Színház - 1956.01.20.)


Filmek
* Mágnás Miska (1949) – a szolgálók egyike
* Díszmagyar (1949) – a grófok egyike
* Teljes gőzzel (1951) - Román László, fűtő (a stáblistán Román, a filmben hol Románnak, hol Lacinak szólítják)
* Vihar (1952) – fuvolás, traktoros és az egyik arató
* Állami áruház (1952) -  aki a csónakházban a kajakot cipelő Kabos László mellett elmegy egy evezőlapáttal a vállán és odaszól Kabosnak, hogy: "vidd csak komám…"
* A biztonságos közlekedésért (1953) – egyik ittas sofőr
* Föltámadott a tenger (1953) – az egyik osztrák katona, aki egy jelenetben azt mondja, hogy „A császár megszökött!”
* Kiskrajcár (1953) - Simics, a Madaras brigád tagja
* Körúti tánc (1954) – a férfi, aki átadja az üzenetet Kovács Péternek
* Gázolás (1955) – a rendőr, aki bevezeti Ágh Pétert a tárgyalásra tanúskodni
* Budapesti tavasz (1955) – az egyik csendőr a film elején
* Gábor diák (1955) – Gül Baba egyik színes bőrű szolgálója
* Tűz a határban (1955) – aki a film végén átadja a kitüntetéseket
* Az élet hídja (1955) – az egyik hídépítő munkás
* Eltüsszentett birodalom (1956) – katona
* A legokosabb ember (1956) – bányász, Szabó Bálint brigádjának az egyik tagja
(az egyik jelenetben, mintha Bélának szólítanák, de nem kivehető tökéletesen a hang)
* A csodacsatár (1956) – a futbol focicsapat csapat egyik tagja
* A császár parancsára (1956) – egyik osztrák katona, aki csapdába próbálja csalni Laczkovicsot

Kis érdekesség, hogy A császár parancsára című film, diafilmen is megjelent és apró szerepe dacára Bartha János is rákerült az egyik kockára. (forrás)



Magyar Rádió
1949
* Ion Luca Caragiale - Az elveszett levél – Korteshang

1952
* Mark Twain: Utazás a nagy folyón – (közreműködő)
(Magyar Rádiószínház)
* Majoros István: Ütközet békében (rádió változat) – Napos
(Magyar Rádiószínház)
* Lontai László: Johanna újra itt van  –  mozdonyvezető
(Magyar Rádiószínház)
* Peterdi Pál rádiójátéka: Hajrá, fiatalok – (közreműködő)
(Magyar Rádiószínház)
* A. Zak és J. Kuznyecov: Előre, merészek! – tiszt
(A Moszkvai Központi Gyermekszínház színjátékának rádióváltozata)

1955
* Pedro Calderón de la Barca: A zalameai bíró – 3. katona
(Magyar Rádiószínház)

1959 
* Borisz Gorbatov: Az apák ifjúsága – Soroh
(tulajdonképpen az 1950-es színdarab, Munkácsi Magdolna által, 1959-ben rádióra alkalmazott változata)